2017. augusztus 24. Névnap: Bertalan
A nyári hőségben rendezték meg az LMP második gazdaságpolitikai szalonját. Schmuck Erzsébet vendége a párt antikorrupciós szóvivője, Hadházy Ákos volt.

 

Schmuck bevezetőjében feltette a fórum kérdését: milyen hatással van a társadalomra a korrupció? Az emberek, véleménye szerint, közömbösek az efféle lopásokkal szemben, társadalmunk láthatóan nem büntet az ilyesmiért.

 

Hadházy leszögezte, fontos rávilágítani, a korrupció korántsem csak erkölcsi probléma. Akkor sem, ha rengetegen elfogadják, hogy a jobb élethez bele kell menni pár korrupt dologba. Magyarország költségvetéséből ma évente 600 és 1000 milliárd forint közötti összeg tűnik el, miközben 500 milliárdból meg lehetne duplázni az egészségügyben és az oktatásban dolgozók bérét. A legtöbb ember számára a korrupciós ügyek sokasága, a lenyúlt pénz mennyisége rég nem követhető, nem felfogható. Pedig olyan jelenségről van szó, ami hazánk jövőjét súlyosan veszélyezteti.

 

Saját példáját felhozva számolt be arról, mikor beült a szekszárdi önkormányzat fideszes frakciójába és bekerült a körforgásba, sok meglepetés érte. Kifelé kötelező volt együtt szavazni, amit kiadtak feladatba, meg kellett csinálni. Majd levonta a konzekvenciát: nem véletlenül távoznak, akik távoznak, és számolnak be arról hasonlóan, hogyan működnek a kormányközeli intézmények.

 

Hasonló okokból jött létre a Korrupcióinfó is, tette hozzá. Ma annyi efféle ügy van, hogy még azt is nehéz eldönteni, melyik héten melyiket mutassa be. De nem fél beszélni ezekről, féljenek azok, akiknek rejtegetni valójuk van. Nem véletlen, hogy a kormányoldal érintettjei gyakran kapkodnak, megpróbálják lejáratni az ügyeiket leleplezőket.

 

Schmuck kifejtette, ha az emberek megszokják, akkor teljesen elfogadottá válik a lopás. Máshol jóval kisebb hibákért is lemondanak a miniszterelnökök. Nálunk viszont bármit meg lehet tenni, elég csak a kaszinótörvényre gondolni.

 

Hadházy véleménye erről az volt, hogy az ellenzék hibája is az, ha az emberek belenyugszanak napjaink hajmeresztő eseményeibe. De amellett sem szabad elmenni, hogy rettenetesen kevés embert alkalmaznak arra, hogy ellenőrizzék az uniós források felhasználását. Az EU-s pénzek lenyúlása napjainkban a legnagyobb buli, ehhez képest a trafikügy vagy az MNB-s 100 milliárdok aprónak számítanak.

 

Az antikorrupciós szóvivő számára különösen érdekes a tanulmányok írására és képzésekre fordított pénzek ügye, melyekre eszetlenül sokat szórnak el valós tartalom és eredmény nélkül. Ha nagy emberek nevét kapja egy intézmény vagy program, esetleg a nemzeti szó is belekerül a címbe, már sejthető, hogy lopásról van szó. Példaként hozta fel a Türr István Kutatóközpont kísérleti tananyagát, mely 10 éves gyerekeknek szól a nyúltenyésztésről. 30 millió forint EU-s pénzből fordítottak le szóról szóra egy 25 éves amerikai kötetet. A megrendelő NGM elutasította Hadházy megkeresését a problémával kapcsolatban.

 

De a politikus más példát is mondott. A bátorterenyei átrakodó állomás 1.6 milliárdba került, melynek felét uniós forrásból fedezték. Őt megkeresték emberek, hogy jelezzék, valójában nincs ott semmi, ő pedig lement, és tényleg nem talált semmit.

 

Hadházy ezt követően elmesélt egy viccet, hangsúlyozva, sajnos nagyon is pontos a kép:

 

Egy polgármester meghívja vacsorára a kollégáját. A vendég hüledezve nézi, milyen nagy lábon él a házigazda és megkérdi tőle, hogyan sikerült így meggazdagodnia.
– Látja azt a hidat? – mutat az első polgármester a távoli építményre. – Öt százalékot vágtam zsebre. 

A vendég polgármester hazatér, majd hat hónap múlva meghívja új házába a másik polgármestert, aki elképedve kérdi meg barátját, mi a titka a hirtelen meggazdagodásának.
– Látja azt a hidat? – mutat ki az ablakon a második polgármester.
– Miféle hidat? – kérdi a vendég.
– Száz százalék.

 

Majd hozzátette, Bicskén is van egy ilyen. Úgy hívják, hogy tápszergyár, és 500 millióba került.

 

Ezt követően Heltai László a korrupció gazdasági hatásairól és annak kialakulásáról beszélt. Elmondta, a korrupció egy idős az emberi társadalom létezésével. A korrupció olyan jogtalan előnyszerzés, amely a leírt szabályokat áthágva segít előnyöket szerezni. A korrupció mindig gátolja az egyenlőséget és szembe megy minden társadalmi normával. Az emberek talán nem ezt tartják a legnagyobb problémának, de az ellene való harc attól még nem marad hatástalan.

 

Mára félelmetes dolgok váltak a közgondolkodás részéve Magyarországon. A kormányoldalon úgy gondolják, saját embereiket jogukban áll kifizetni teljesítmény nélkül is, mert a nemzeti tőkét építik, így a későbbiekben rájuk építhetik a társadalmat. Ez a szemlélet nagyon súlyos következményekkel jár, és fog járni a jövőben. Harcolni kell ellene.

 

A rendezvénysorozat ősszel folytatódik.

 

Takáts Lajos beszámolója alapján.

 

Hozzáfűzni való

Ez még érdekelhet

Pongrácz Gergely: Közpénzen élősködő kerékpárosok?

Egy legyintéssel is el lehetne intézni az ügyet, hiszen a statisztikák egyértelműen mutatják, hogy egyre többen és többen bicajoznak, ezzel kisebb zsúfoltságot, jobb levegőt és maguknak jobb egészséget teremtve. Azonban mivel manapság Tarlós Istvánnál és

Mi lett a Fidesszel?

De mi is lett a Fidesszel, hogy leginkább csak az mozgatja, hogy „migránskampánnyal” takarja be a csak nehezen elképzelhető mértékű korrupciót, a kormányzati cselekvés iránytalanságát, történetnélküliségét és közpolitikai pragmatizmusát?

0
komment