2017. augusztus 19. Névnap: Huba
Ráadásul a kormány által hangoztatott korrupció elleni harc egyre inkább úgy tűnik, inkább a „korrupció kiderülése elleni harccá” lett: ennek egyik jele például az újságírói munka és a korrupció felderítésének nélkülözhetetlen kellékét, a közérdekű adatkéréseket megnehezítő, októbertől érvényes új rendelet is.

 


Lassan egy éve ismerteti heti rendszerességgel az uniós pénzekből megvalósult mutyigyanús projekteket Hadházy Ákos, az LMP társelnöke és antikorrupciós szakszóvivője. A Korrupcióinfó címmel tartott sajtótájékoztató-sorozaton bemutatott ügyek (korábban talált esetekkel együtt) közül eddig összesen 30 esetben tett feljelentést, ebből 17-ben indult nyomozás, 13-at elutasítottak. Egy esetben – Tiborcz Istvánék LED-es ügyében – pedig „nyomozás" után zárult elutasítással. Ráadásul az utóbbi feljelentéseiknél többségbe kerültek az elutasítások – mondta a Reflektornak Hadházy, aki a közelmúltban kétszer is (itt és itt) próbálta kérdezni a miniszterelnököt a korrupcióról a parlamentben. Ám Orbán rendszeresen úgy tesz, mintha nem értené a kérdést, és elviccelődi a választ. Homályos válaszához a kormánypárti képviselők Hadházy kérdésfeltevése alatti nevetgélése adott mindkét esetben elképesztő hátteret.

 

Az LMP társelnöke a korrupciós visszaélésekre Lázár Jánosnál is rákérdezett: a Miniszterelnökséget vezető miniszter válasza sokadszorra az volt, hogy a mutyi igazából a múlté, az ország mostani vezetése mindent megtesz az ilyen visszaélések kiküszöbölésére. Néhány nappal ez után írta meg a Reflektor, hogy épp Lázár „volt városában” kapott nemrég Orbán egyik kulcsembere, Giró-Szász András miniszterelnöki tanácsadó cége a Strategopolis Kft. megbízást 14 millió forintból költség-haszon elemzés készítésére a hódmezővásárhelyi Ipari Park Infrastrukturális fejlesztéséhez.

 

Ráadásul a kormány által hangoztatott korrupció elleni harc egyre inkább úgy tűnik, inkább a „korrupció kiderülése elleni harccá” lett: ennek egyik jele például az újságírói munka és a korrupció felderítésének nélkülözhetetlen kellékét, a közérdekű adatkéréseket megnehezítő, októbertől érvényes új rendelet is. Eszerint, ha tíz oldalánál nagyobb terjedelmű anyagot kér a közérdekű adatkérő, akkor oldalanként 12-260 forint /oldal a költség (mérettől, színtől stb. függően), elektronikus adathordozó ára 580 forint, és ha az adatok előkészítéséhez több mint 4 órára van szükség, akkor munkaóránként 4400 Ft személyi költséget is felszámolhat az adatgazda minisztérium vagy egyéb állami vagy önkormányzati szervezet.

A rendeletben foglaltakat láthatóan el is kezdte alkalmazni a kormány: épp az egyik, Hadházy által bemutatott eset alapján kérdeztünk rá egy ügyre, a kis- és középvállalkozások számára a rugalmas foglalkoztatás elterjesztésére indított GINOP 5.3.1. programegyik projektjére a gazdasági minisztériumnál. A projektet megvalósító cégek különös kapcsolatairól a korábbi cikkünkben írtunk.

 

Most szerettük volna megismerni a 300 millió forintos megbízás mögötti szerződéseket, hogy megtudjuk, kik, milyen feladatokra, mennyiért kaptak megbízást a konzorciumtól. Első körben a gazdasági tárca csak annyit válaszolt a kérdésünkre, hogy “adatvédelmi okokból” nem ismerhetjük meg a kért adatokat. Aztán mégis megváltozhatott a minisztérium véleménye egy héttel később, amikor az Átlátszó által működtetett közérdekű adatkérő felület,a  KiMitTud segítségével tettük fel ugyanezt a  kérdést: addigra már nem hivatkoztak adatvédelmi okokra, hanem egyszerűen közölték e cikkszerzőjével, hogy a kért adatokat odaadják 32 ezer forint ellenében.


„A Corex Projektfejlesztési Kft. GINOP-5.3.1-14-2015-00051 támogatási szerződésével összefüggő közérdekű adatigénylésével összefüggésben tájékoztatjuk, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 29. §-a, valamint a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékérõl szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján adatigénylése teljesítéséért a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) költségtérítést állapít meg.”

 

Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint a tárca által kért összeg messze meghaladhatja az arányosnak tekinthető mértéket, ezért további adatkéréssel igyekszünk kideríteni, hogy pontosan mi kerülhet ennyibe. Bízunk ugyanis a tárca által végzett ellenőrző, felügyelő tevékenység hatékonyságában  és feltételezzük, hogy a Corex által vezetett konzorcium  300 millió forintos projektjéről pontos – talán már digitális formában tárolt – információ áll rendelkezésre a minisztériumban.

 

A fenti, a közérdekű adatkérésekre költségtérítést szabó rendeletet az LMP is kifogásolta, és az ügyben panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Kifogásolták többek között, hogy a rendelet társadalmi egyeztetésre bocsátott változata munkaerő-ráfordítás költségeként eredetileg a most kiszabható összeg negyedét említette (legfeljebb óránként 1100 Ft), s ezt csak olyan adatkéréseknél lehetett volna felszámítani, ahol 8 óránál hosszabb időt vesz igénybe a kért információ előkészítése. Ehhez képest a rendelet hatályos változata olyan órabérrel számol az adatigénylés költségeinek felszámításakor, amely meghaladja  egy minisztériumi főosztályvezető órabérét is, márpedig ezzel a feladattal (szkennelés, fénymásolás, iratrendszerezés) vélhetően inkább az adminisztrációs tevékenységgel megbízott alkalmazottakat bízzák meg.

 

Hadházyék alkotmánybírósági beadványa így fogalmaz: „(a rendelet) azt feltételezi, hogy az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkát végző foglalkoztatottak átlagos havi bruttó bére 596.000 forint. A Kttv. 134. § (1) bekezdése, 137. § (1) bekezdés a) pontja és a Kttv. 139. § a) pontja, valamint a hatályos illetményalap szerint egy minisztériumi főosztályvezető havi illetménye bruttó 556.500 forint.” A beadvány emlékeztet arra is, hogy „Az Alaptörvény VI. Cikk (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése emellett külön is kimondja, hogy „[a] közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”.

 

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

 

Címkék: itthonról

Hozzáfűzni való

Ez még érdekelhet

Pongrácz Gergely: Közpénzen élősködő kerékpárosok?

Egy legyintéssel is el lehetne intézni az ügyet, hiszen a statisztikák egyértelműen mutatják, hogy egyre többen és többen bicajoznak, ezzel kisebb zsúfoltságot, jobb levegőt és maguknak jobb egészséget teremtve. Azonban mivel manapság Tarlós Istvánnál és

Mi lett a Fidesszel?

De mi is lett a Fidesszel, hogy leginkább csak az mozgatja, hogy „migránskampánnyal” takarja be a csak nehezen elképzelhető mértékű korrupciót, a kormányzati cselekvés iránytalanságát, történetnélküliségét és közpolitikai pragmatizmusát?

0
komment