2017. augusztus 19. Névnap: Huba
Újabb néhány tény és gondolat a kormány birtokpolitikájáról.

 

Sokaknak kell magyarázni a „birtokpolitika“ kifejezést, pedig ezzel a szóval mindössze azt a szakpolitikai irányt jelöljük, amellyel a mindenkori kormányzat a termőföldek és így közvetetten az agrártermelés birtokszerkezetének térbeli kiterjedésének mértékére, tehát hektárban kifejezett átlagos méretük (nagyságuk) alakulására hat. Ezért is nehéz egy-egy sajtótájékoztató pár perce alatt elmagyarázni, hogy a birtokpolitika miért van alapvető hatással a vidék jövőjére.

Most erre újból próbát tettem, tényekkel, táblázatokkal, de a sajtó sajnos csak az MTI-hír átvételével adott hírt  ezen adatokról.

 

Arról már jó ideje megy a szakmai diskurzus, hogy hazánk helytelen, társadalma számára roppan veszélyes útra tért, és elkezdett erőteljesen a nagybirtokszerkezet irányába menni, tehát egyre nagyobb birtokok kezdték el jellemezni az agrártermelést. Ezáltal keveseknek nagy jövedelmet termelő ágazattá vált az agrárium, miközben a vidék elnéptelenedése folytatódik. Erről már a 2002–2010-es kormányzat idején is esett szó több alkalommal, de 2010 után is időről időre ez szóba került. Dr. Ángyán József volt talán a leghitelesebb tolmácsolója a problémának, aki interjúkban és előadásokban egyaránt igyekezett felhívni a figyelmet erre a folyamatra.

 

Ez a szélsőségesen nagybirtok irányába eltolódott arány számos társadalmi, szociális problémát okoz főleg a vidéki térségekben, országos kihatással. Ezekről ma már meglepő módon még egykor (2012) Font Sándor, a Fidesz agrárpolitikusa is értekezni tudott, amiről a HVG egy értékes összeállítást is közölt, de azóta sajnos ő is beállt a nagybirtok szekértolóinak élvonalába.

 

Pedig a családi gazdaságok jelentőségéről a világban egyre világosabban, nyiltabban beszélnek a sokasodó globális problémák figyelmebevételével, de ennek ellenére ez sajnos nem tántorítj el a kormányt a nagyirtoktámogató politikájától.

 

Saját meggyőződésem szerint nem csupán a Fidesz-KDNP helytelen agrárpolitikája (még pontosabban: helytelen agrártámogatás-politikája) gyorsította 2010 után ezt a folyamatot, hanem egyszerűen a bebetonozását és a nagybirtok-párti politikai megerősítését szolgálta a termőföld-privatizáció is. Arról, hogy ez a folyamat gyakorlatilag rekonstruálja a feudális viszonyokat, igyekeztem érthetően hírt adni. Igyekeztem mind a parlamentben, mind azon kívül elmagyarázni, hogy a Fidesz (a vidéket eláruló, hitszegő Magosz támogatásával) a nagybirtokszerkezet erősödését szolgálja.

 

De a Fidesz ennek ellenére csak tovább mantrázza hazugságait, hogy ők a kisbirtokok irányba mennek, és növekszik a kis- családi gazdaságok aránya. Gondoltam, akkor rákérdezek, hogy mégis mit értenek kis- és családi birtokoknak, így egy írásbeli kérdéssel kerestem meg a minisztert: mégis mi szerinte a kisbirtok, aminek aránya szerinte növekszik?

 

A válasz megérkezett, politikai szólamokkal hosszasan értekezve, de érdemi választ nem kaptam. Sem hektárban, sem aranykoronában (AK, termőképességet jelző mérték) nem tudja megmondani a miniszter, hogy szerinte mi is a kisbirtok.

 

Jó, akkor ne mondja meg, de nézzük a nemzetközi összehasonlítást. Ha megvizsgáljuk az Eurostat  adatait az agrártámogatásokból levezethető birtokméretek vonatkozásában, akkor látni fogjuk, hogy pl. Szlovéniában a 100 hektár fölötti birtokok aránya 7,02%, Ausztriában 16,42%, Hollandiában 19,98%, Lengyelországban 21,12% (!), Írországban 23,22%, Finnországban 30,88% – és sorolhatom, mert kis hazánkban, az egyik legrosszabb eredménnyel ez az arány 64,44%. Tehát itthon, majdnem tízszer annyi 100 hektár fölötti birtok van, mint Szlovéniában, csaknem négyszer annyi, mint Ausztriában, és csaknem háromszor annyi, mint a lényegesen nagyobb termőfölddel rendelkező Lengyelországban!

 

A kormány agrárpolitikája határozottan ebbe az irányba viszi az országot és erer a statisztikai adatok világosan rámutatnak. Közel 359 ezer birtoktest van egytized (0,1) hektár alatt, tehát darabszámra, arányaiban az összes birtoktest több, mint 76 százaléka, ilyen törpetulajdon. Ugyanakkor ezek együttes kiterjedése együtt nem éri el a 112 ezer hektárt sem, tehát a termőföldeknekviszont mindössze kb. 2,6 százalékát teszik ki.Ezzel szemben a 100 hektár fölötti birtokok száma csupán 7021 db (A kb. 470 ezerből), ami viszont ugyan csak az összes birtok 1,49 százalékát teszik ki szám szerint, mégis ez közel 64 százalékot teszi kiaz összes érintett termőföldterületnek, tehát 2.690.508 hektárt! (Pár tized százalék különbség van az Eurostat és a KSH adatai között.)

 

 

 

A számok és a tények magukért beszélnek és világosak. 

 

Ez a birtokpolitika egyértelműen egy veszélyes irányba: elszegényedett tömegekkel, bodegavárosokkal és néhány agrármilliárdossal jellemző társadalom felé tolja országunkat. Ennek az iránynak a folyamatai, hatásai ismertek csak az a kérdés, hogy jó-e ez nekünk, s ha nem, akkor mit teszünk ellene?

 

Sallai R. Benedek

az LMP szakpolitikusa

 

 

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

 

Címkék: vélemény

Hozzáfűzni való

Ez még érdekelhet

Pongrácz Gergely: Közpénzen élősködő kerékpárosok?

Egy legyintéssel is el lehetne intézni az ügyet, hiszen a statisztikák egyértelműen mutatják, hogy egyre többen és többen bicajoznak, ezzel kisebb zsúfoltságot, jobb levegőt és maguknak jobb egészséget teremtve. Azonban mivel manapság Tarlós Istvánnál és

Mi lett a Fidesszel?

De mi is lett a Fidesszel, hogy leginkább csak az mozgatja, hogy „migránskampánnyal” takarja be a csak nehezen elképzelhető mértékű korrupciót, a kormányzati cselekvés iránytalanságát, történetnélküliségét és közpolitikai pragmatizmusát?

0
komment