2018. január 17. Névnap: Antal
Clinton és Trump egymást előzik a népszerűtlenségi versenyben, bizonyos csoportoknál nullához közelít a támogatottságuk, és minden héten újabb, korábban elképzelhetetlen, akár az amerikai alkotmány által sem pontosan meghatározott forgatókönyvek születnek velük kapcsolatban a közbeszédben.

 

Hét hét múlva lesz elnökválasztás az Egyesült Államokban, és jövő héten tartják az első elnökjelölti televíziós vitát. Az amerikai választási küzdelmeket hagyományosan nagy nemzetközi figyelem övezi, az idei év azonban számos szempontból kiemelkedik az eddigiek közül. Hillary Clinton az első női elnök lehet, amennyiben legyőzi ellenfelét, Donald Trumpot, aki a teljes republikánus pártot (és annak vezetését) felforgatta az elmúlt egy évben – és eddigi nyilatkozatai alapján az amerikai politikai és nemzetközi diplomáciai viszonyokkal is ez a terve.

 

Mindkét jelölt mögött hosszú és eseménydús előválasztási küzdelem áll, amely részben oka annak a helyzetnek, amelyben a november 8-i voksolás kimenete komoly bizonytalanságra ad okot az elemzők körében is. Mindketten számos, korábban végzetesnek számító hibát elkövettek karrierjük során, és láthatóan mind politikailag, mind fizikailag egyre inkább elfáradtak a folyamatos támadások és válaszcsapások közben. Egymást előzik a népszerűtlenségi versenyben, bizonyos csoportoknál nullához közelít a támogatottságuk, és minden héten újabb, korábban elképzelhetetlen, akár az amerikai alkotmány által sem pontosan meghatározott forgatókönyvek születnek velük kapcsolatban a közbeszédben. Akármilyen szokatlanok is azonban bizonyos amerikai fejlemények, az utóbbi időszak európai politikai eseményeit figyelve mégsem lehetünk meglepve: hasonlóan váratlanul érte a közvéleményt az osztrák elnökválasztás szoros eredménye, a Brexit, és a korábban konszenzusosan európainak vélt értékeket elutasító, szélsőséges pártok erősödése Európa-szerte.

 

Akármi is lesz a legnagyobb nemzetközi médiafigyelem közepette zajló politikai esemény eredménye, egy dolog biztos: az idei amerikai elnökválasztás jól illeszkedik az utóbbi idők eseményeinek sorába, amelyek a demokrácia eddigi szabályainak megkérdőjelezését, a választók attitűdjeinek változását és új választói csoportok megjelenését mutatják, és komoly figyelmeztetésként szolgálnak a politikusok számára: a választók által érzékelt problémákra kell tudniuk választ adni, és az ezekkel kapcsolatos érzelmeknek is figyelmet kell szentelniük.

 

A szerző nemzetközi kapcsolatok szakértő, az Integrity Lab munkatársa.

 

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

 

 

 

Hozzáfűzni való

Ez még érdekelhet

Pongrácz Gergely: Közpénzen élősködő kerékpárosok?

Egy legyintéssel is el lehetne intézni az ügyet, hiszen a statisztikák egyértelműen mutatják, hogy egyre többen és többen bicajoznak, ezzel kisebb zsúfoltságot, jobb levegőt és maguknak jobb egészséget teremtve. Azonban mivel manapság Tarlós Istvánnál és

Mi lett a Fidesszel?

De mi is lett a Fidesszel, hogy leginkább csak az mozgatja, hogy „migránskampánnyal” takarja be a csak nehezen elképzelhető mértékű korrupciót, a kormányzati cselekvés iránytalanságát, történetnélküliségét és közpolitikai pragmatizmusát?

0
komment