2017. október 23. Névnap: Gyöngyi
Egy dolog viszont biztos, mindez megmérgezi a gyermekeinket. Az, hogy nekik egy olyan országban kell felnőniük, ahol a világgal való kapcsolat legalapvetőbb jellemzője a kíváncsiság helyett a gyűlölet és a zsigeri elutasítás, talán a legmegbocsáthatatlanabb bűne Orbánéknak.

 

Nincs olyan európai politikus, aki annyit profitált volna a migrációs válságból, mint Orbán Viktor. A kemény, nyílt, sokszor a szélsőségekkel kacérkodó retorikával szemben eddig eszköztelennek bizonyultak a politikai ellenfelek. (Nincs közös nyelv.) Azonban komoly kérdés, milyen árat kell majd fizetnie akár Magyarországnak, akár Európának azért a brutálisan fokozódó gyűlöletért, ami a rövid távú politikai célok mellékterméke. Könnyen megeshet, hogy az igazi veszély nem kívülről, hanem belülről fenyeget. A gyűlölet magvai gyermekeinkben kezdenek növekedni csak igazán.

 

A válság kezelése alapvetően elhibázott Európában, mert nem szakmai, hanem pártpolitikai térben értelmezték kezdetektől fogva. Vagy mindenki jó és mindenkit be kell fogadni, vagy mindenki a sátán ivadéka, aki el akarja pusztítani mindazt, amit ma Európának vagy épp Magyarországnak tekinthetünk. Ez az olcsó és buta hozzáállás egyértelműen nem a bevándorlókról, hanem a szavazatszerzésről szólt minden oldalon, miközben a valóban súlyos problémák érdemi és gyakorlati kezeléséről kevés szó esett. Azokat a hangokat, melyek bevándorlókkal kapcsolatban az önvédelmet, a törvények kulturált, de határozott betartatását és a humanitárius hozzáállás egyidejű alkalmazásának szükségességét sürgetik, ma meg sem lehet hallani.

 

Itthon kétségtelenül ügyesen tematizálta a közbeszédet a kormány, középpontba helyezve egy értelmetlen népszavazást, közpénzből származó milliárdokból csúcsra járatva saját féligazságokon vagy egyenesen hazugságokon alapuló kampányát, előbb anyagi szempontból esélyt sem adva, hogy mások is felhívhassák a figyelmet ellentétes véleményükre, majd miután adományokból és önkéntesek segítségével a kutyapárt mégiscsak saját kampányba kezdett, a hangjuk elhallgatása céljából elkezdődött a plakátok szaggatása. Felheccelt, habonyizált emberek és parancsot végrehajtó közmunkások egyaránt szép számmal akadnak, az érvénytelen szavazásra buzdító anyagok maradványai legalábbis ezt támasztják alá. Szóval itthon más véleménynek helye nincs a kormányén kívül. Etikus és demokratikus magatartás.

 

A gyűlöletkampány gyors eredményeket hozott. Gyűlölni könnyű. Másra mutogatni, mástól félni mindig egyszerűbb, hiszen ebben az esetben mindenképp mi vagyunk a jók, a másik a gonosz, akitől meg kell védenünk magunkat, akitől megvéd bennünket a gondoskodó hatalom. (Nem véletlen, hogy az ISIS soraiban annyi korábbi bűnöző akad, azt gondolva, hogy mostantól hős lesz.) A másiktól pedig annál jobban félhetünk, minél kevésbé ismerjük. Amíg nem arcokat, életeket, embereket, csak nagy, félelmetes és mindenre képes démoni tömeget látunk a másik oldalon, nem tűnik fel, hogy a dehumanizálás mennyire bestiális dolog, ahogyan az már nem is túlzottan távoli múltunkban már többször is kiderült.

 

A gyűlöletet persze lehet heroikus köntösbe bújtatni. Veszélyben Európa. Üldözik a kereszténységet. Magyarország ismét pajzs, ami akkor is védelmezi civilizációnkat, ha mások – Soros, Brüsszel, nihilisták, liberálisok, bla-bla-bla – nem értékelik fáradozásainkat. Orbánék úgy ábrázolják magukat, mint akik egyedüliként védenek meg bennünket a terrorizmustól és Brüsszel diktatúrájától. Mindenki rossz, csak mi nem vagyunk azok, halljátok?

 

De mindennek komoly ára van. Magyarországon már korábban is kimagasló volt az idegenellenesség, amit sikerült még magasabb szintre járatni. A gyűlölet, a keménykedés egyértelműen elfogadhatóbbá teszi, legalizálja az erőszakot, hisz az üzenet az, meg kell védenünk magunkat. Robbantások. Nők tömeges megerőszakolása. Hatalmas fenyegető veszély, „állítólag” milliók akarnak még elindulni.

 

Egy idő után azonban már nem lehet tovább emelni a tétet, tovább fokozni a feszültséget. A szokásos köpködést és hazugságokat már meg sem hallja az ember. Az arcunkba bámuló kék plakátokra immunissá válunk. A gyűlölet magvai persze szárba szökkennek, de a mozgósítás, a készenlétben tartás nehezebbé válik. Ha pedig még viccet is csinálnak az agitpropból, félő, hogy nem sikerül elvonni tovább a figyelmet arról, hogy nincs valódi kormányzás, hogy a közpénzek, az EU-s milliárdok, az állami földek haveroknál landolnak, a korrupció tombol, az egészségügy és az oktatás katasztrofális állapotban van, hogy rengeteg magyar válik migránssá Nyugaton, mert itthon valamiért nem jó. Ilyenkor vagy újabb lapot húz az ember vagy elfogadja, hogy a feszültség ilyen sokáig nem tartható fenn. A Habony-művek láthatóan utóbbi mellett döntöttek, legalábbis ez derül ki abból, ahogyan nemvoltnálamházkutatás Simonka György fideszes országgyűlési képviselő a Hír Tv-ben beszélt:

 

„Megkérdezzük Európában bárkitől, hogy szerintük az európai kultúra, az európai civilizáció milyen pilléreken, milyen alapokon nyugszik és ha ezt össze kellene foglalni egy vagy kettő szóban, akkor szerintem kettő szóban össze lehet foglalni: keresztényi és fehér. Mert Európának a civilizációja a keresztényi kultúrára és a fehér alapokra épült."

 

Hogy tényleg a náci retorika az újabb állomás vagy mindezt csak azért dobták be, hogy a bölcs vezér majd elmondhassa, hogy ő azért ezzel nem teljesen ért egyet, nem tudni. Egy dolog viszont biztos, mindez megmérgezi a gyermekeinket. Az, hogy nekik egy olyan országban kell felnőniük, ahol a világgal való kapcsolat legalapvetőbb jellemzője a kíváncsiság helyett a gyűlölet és a zsigeri elutasítás, talán a legmegbocsáthatatlanabb bűne Orbánéknak. Miközben az ő védelmük fontosságát, ami egyébként természetesen tényleg fontos, hangsúlyozzák, megfosztják őket egy boldog élet lehetőségétől, helyette felkínálva a rettegést, a gyanakvást.

 

Egy végtelenül visszataszító játszma következő szintjére értünk?

 

 

Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!

 

 

 

 

 

Címkék: vélemény

Hozzáfűzni való

Ez még érdekelhet

Pongrácz Gergely: Közpénzen élősködő kerékpárosok?

Egy legyintéssel is el lehetne intézni az ügyet, hiszen a statisztikák egyértelműen mutatják, hogy egyre többen és többen bicajoznak, ezzel kisebb zsúfoltságot, jobb levegőt és maguknak jobb egészséget teremtve. Azonban mivel manapság Tarlós Istvánnál és

Mi lett a Fidesszel?

De mi is lett a Fidesszel, hogy leginkább csak az mozgatja, hogy „migránskampánnyal” takarja be a csak nehezen elképzelhető mértékű korrupciót, a kormányzati cselekvés iránytalanságát, történetnélküliségét és közpolitikai pragmatizmusát?

0
komment