2017. május 26. Névnap: Fülöp
Válasz Puskás Panninak. Nem túlkapásról van szó, hanem a liberális progresszió minden elemében megkérdőjelezhetetlen véleménycsomagjának hazai importjáról.

 

Puskás Panni válaszolt az Aurórában tartott buliról, vagyis inkább a bulinak a szabályzatáról szóló cikkünkre. Tette ezt higgadtan, tárgyilagosan, jó stílusban, a problémát a releváns kontextusába helyezve. Válaszolt és érvelt ahelyett, hogy annyival elintézte volna, hogy mi a történelem rossz oldalán állunk, vagy ahelyett, hogy mint egy négyéves gyerek a Sparban, a földhöz vágta volna magát, azon felháborodva,hogy hogy merészelhetjük kritizálni a progressziót. Ezért köszönettel tartozunk Puskásnak mindannyian, akik hiszünk az érvelő vita önértékében.

 

A cikk, amennyiben jól értelmezem, három kritikai állítást fogalmaz meg: az egyik, hogy az egész ügy marginális, a másik, hogy a PC önmagában nem rossz dolog, hanem a túlkapásai rosszak csak, és a harmadik, hogy van nagyobb ellenség: a kormányzatilag támogatott nőgyűlölet illetve a nők elleni erőszak maga.

 

Az első állítás nagyjából igaz is. Ez az ügy viszonylag marginális. Az Auróra sem a világ közepe, ez pedig egy buli volt. Ezek igazak. Ráadásul Puskás fő érve az, hogy egy olyan PC – anti-PC diskurzusba helyeztük a vitát, ami nem a magyar valóságból ered. Ez igaz. De az Auróra és az aktivizmus általuk megjelenített formája sem ered onnan. Azért volt a mi szövegünk címe „copypaste aktivizmus”, mert ez a szabályzat pont olyan volt, mintha ha Berkeleyből jött volna. Egy olyan országban a „prostituáltszégyenítést” (ha jól értjük, a slutshaming a promiszkuis életmód feletti beszólásokra, a whoreshaming pedig a „szexmunkával” való kenyérkeresetre vonatkozó helytelenítésre vonatkozik)  és a szexmunka-megközelítés elleni álláspontot megtiltani, ahol nők ezreit csempésznek akartuk ellenére az ún. fejlett Nyugatra, hogy ott középosztálybeli, biztos progresszív férfiak tudjanak rajtuk nemi erőszakot vásárolni,na az van kontextuson kívül. A szexmunka mint diskurzus, ami a prostitúciót nyugati forrásokra alapozva, egy egyéni döntésnek állítja be és önmegvalósítás mázzal önti le, az nem egy „legyünk a buliban kedvesek a másikkal”-kérdés, hanem a nők elnyomását pártoló politikai állásfoglalás. Amit lehet persze vallani, de azt a szükségszerűen helyes és a progresszió jegyében vitathatatlan véleménynek beállítani (lásd:egy nyilvános bulin való részvétel feltétele), az finoman szólva is aggasztó. Fontos lenne, hogy tudomásul vegyük, hogy ez az Aurórában is kifüggesztett PC-szabályzat nem egy értéksemleges udvariassági kódex, hanem egy politikai ideológia lenyomata. Ezek a szabályzatok nem a PC ideológia túlkapása, ez a dolog maga.

 

Nem a buzizás és a cigányozás joga mellett állunk ki természetesen mi sem. Tudjuk, hogy a píszí követelése abból a politikai projektből indult ki, hogy úgy tudjunk beszélni társadalmi jelenségekről, hogy közben nem sértünk vérig más embereket. Viszont, ahogy Naszádos Zsófia korábban nálunk megírta, a PC hívei „a kvázi haladó szellemű ideológiai konszenzus irreális mértékű, erőszakos kitágításának kísérletével lemondanak arról, hogy a saját nézeteik össztársadalmi hasznáról, igazságáról szélesebb társadalmi rétegeket is meggyőzzenek, akár fárasztó, izzadságos vitákon keresztül.”

Pusztán attól, hogy cigány helyett azt mondjuk, hogy roma, buzi helyett azt, hogy meleg (ha feketeövesek vagyunk, akkor már azt, hogy LMBTQ-ember), azzal önmagában nem javítunk emberek életén.  Elhittük azt, hogy mint az Isten, az ember is tud szóval teremteni. Pedig nem tud. Ezek a materiális valóságon nem változtatnak, de egy valamit kijelölnek: ki az, aki eldöntheti, ki mit mondhat.

 

Egy olyan kulturális tőkéhez kötik tehát a részvételt, hogy tudnod kell, mi a péket jelent a ciszszexista. Ki tudja ezt Magyarországon?  Mi, akik ezeket a cikket írjuk, mi tudjuk, mert külföldön tanultunk, és ebben a mételyben éveket töltöttünk. De egy random budapesti kocsmázó honnan tudhatja, hogy az gondolata, hogy nő az, akinek vaginája van, már nem elfogadható nézet? Persze nem kell minden bulinak a random budapesti kocsmázóval foglalkoznia, lehet privát bulit is tartani, ahol a valóság nem tör be a biztonságos térbe, de akkor hagyjuk ki azt a dumát, hogy mi vagyunk a befogadóak.

 

Nem túlkapásról van szó, hanem a liberális progresszió minden elemében megkérdőjelezhetetlen véleménycsomagjának hazai importjáról. Pontosan ugyanúgy, ahogyan a „fejlett országokban” a nők reprodukciós szerveiről, amelyek sajnos még mindig eldöntik a helyüket és lehetőségeiket a társadalomban, már nem píszí beszélni, mert az nem foglalja magában a női nemiszervekkel nem rendelkező, de nőként identifikáló személyeket. Vagy, ahogy a mi eredeti cikkünk nyomán a 444.hu is beszámolt róla: „Kanadában milyen banzáj megy azzal kapcsolatban, hogy egy egyetemi tanár elutasítja azt az immár a törvényhozásban is felvetett irányt, hogy a saját maguk által választott személyes névmással kelljen utalni a diákokra, nem pedig az oldszkúl he (férfi) vagy she (női) névmásokkal”. Lehet erre azt mondani, hogy ezek túlkapások, amiket itthon senki nem tervez, vagy ahogy Puskás fogalmaz: Ez mégsem Amerika. Ezzel szemben mi azt állítjuk, hogy a mindent az egyénből, az őszabad választásaiból levezető retorika, ami az identitást is, de akár a „szexmunka” „választását” is a társadalmi kontextusból kiragadott döntésnek képzeli el, és ennek megkérdőjelezését fasizmusnak állítja be – az szükségszerűen vezet el ezekhez a dolgokhoz. Az ideológiai alapjába van kódolva – és ha ez még nem lenne elég, a „fejlettnyugatozás”, a haptákban álló copypaste-aktivizmus tárt karokkal várja.

 

Végül a harmadik: hogy van nagyobb ellenség. Persze, hogy van. Az a nagyobb ellenség, például aki a közpénzből fönntartott lapjában striciket mosdat. Itt van ez az ügy leírva, csak mi írtuk meg. Ennek az ellenségnek az a jó, hogyha akikkel szemben találja magát, az egy ilyen nyugatról copypastelt ontológiai liberális jóérzés-gyülekezet. Akkor könnyű dolga van. Ha azon kell vitáznia, miért nem mondhatja ki azt, hogy a prostitúció nem egy munka, akkor nyerni fog. Ha viszont azon, miért vesz részt tevőlegesen abban, hogy magyar lányok ezrei legyenek prostitúcióba kényszerítve, akkor pedig veszíteni. 

Címkék: vélemény

Hozzáfűzni való

Ez még érdekelhet

Pongrácz Gergely: Közpénzen élősködő kerékpárosok?

Egy legyintéssel is el lehetne intézni az ügyet, hiszen a statisztikák egyértelműen mutatják, hogy egyre többen és többen bicajoznak, ezzel kisebb zsúfoltságot, jobb levegőt és maguknak jobb egészséget teremtve. Azonban mivel manapság Tarlós Istvánnál és

Mi lett a Fidesszel?

De mi is lett a Fidesszel, hogy leginkább csak az mozgatja, hogy „migránskampánnyal” takarja be a csak nehezen elképzelhető mértékű korrupciót, a kormányzati cselekvés iránytalanságát, történetnélküliségét és közpolitikai pragmatizmusát?

0
komment